Zoli ma nem dolgozik!
Én 6:20-kor keltem, megreggeliztem, fogat mostam és felöltöztem.
6:50-kor keltettem Zolit, majd Petrát is.
7:30-kor indultunk apukámmal, kocsival a Heim Pál kórházba.
Óriási dugó a Szentendrei úton, aztán az Árpád hídon és a budai alsórakparton.
8:30 körül apukám kitett minket a Deák téren és ott a metróra szálltunk és 8:50-kor szálltunk le a Nagyvárad térnél. Erre az időpontra volt időpontunk az ortopédiára.
8:58-ra értünk a kórházba, hosszú sor a felvételi ablakoknál.
Zoli elment telefonálni, hogy itt vagyunk csak a közlekedés miatt késtünk. Mondták nincs gond, várnak minket.
9:02-re felértünk a rendelő elé. A lépcsőn felfelé találkoztunk egy orvossal, akitől érdeklődtünk, hogy jó helyen járunk e, mondta igen. Végül kiderült, hogy Ő volt az ortopéd főorvos, aki megvizsgálta Petrát.
Szóval felértnünk az ajtó elé és szinte azonnal szólítottak.
Bent megvizsgálták Petrát. Megállapították, hogy a jobb csípőjével nincs gond, de a bal egy picit lemaradt a fejlődésben. Ennek az az oka, hogy a picit jobbról közelítjük meg és ezért fejlettebb az.
Megoldás: másik fekvési pozíció alkalmazása és éjszakára terpesz pelenka használata.
Július 10-én kell visszamennünk 10:40-re. Reméljük minden rendben lesz!!!
Mire végeztünk (kb.10 perc) apukám is utolért minket.
Hazafelé szintén dugó, dugó hátán. Először a budai alsórakparton akartunk közlekedni, de mivel láttuk, hogy nagy dugó van visszafordultunk a pestire, de ott is dugó volt. Végül elértünk az Árpád hídhoz és onnan már sima volt az út hazafelé.
11 óra után értünk haza.
Zoli csinált bundás kenyeret, azt ebédeltünk.
A 12:35-ös hévvel elmentünk Budakalászra és onnan a Corába.
Bevásároltunk. Egy vagyont hagytunk ott megint.
Végül haza sétáltunk és hazafelé vettünk még tököt a zöldségesnél, mert ma tökfőzelék lesz a kaja (most fogok először csinálni).
Miután haza értünk megcsináltam a főzeléket, Zoli meg csinált hozzá pörköltet.
Mikor kész lett egy hatalmasat ettünk belőle ( Zoli két tányérral is).
Petra egész nap jól viselkedett. A kórházban egy angyal volt, egyáltalán nem sírt. A kocsiban oda és vissza aludt, meg a Corában is, egészen az utcánkig ott már sírt mert éhes volt.
Este Zolival mindketten nagyon fáradtak voltunk. Miután Petra elaludt mi is követtük a példáját.
